Fogalompárok

Ha a meg nem nyilvánuló a természetfilozófia lényege, a megnyilvánuló a kinyilatkoztatott vallásé. Mivel elismeri, hogy az igazság létezik, a meg nem nyilvánuló nem azonos a nyugati agnoszticizmussal.

1. rész, 1. fejezet · Miért, mikor és hogyan alakult ki a tao és Isten fogalma?

A csodákat elismerő kinyilatkoztatott vallással szemben a Keletet uraló tao a természetet kifejező természetfilozófia. Ezért nem született Keleten természetfölötti vallás.

1. rész, 2. fejezet · A tao (道) és Isten (神): honnan ered a természet és a világegyetem, és hogyan mozog?

A Tao Te King és Mózes öt könyve először azt állapítja meg, hogy a tao vagy Isten volt-e előbb, majd a világegyetem eredetét és elveit magyarázza.

1. rész, 2. fejezet · A tao (道) és Isten (神): honnan ered a természet és a világegyetem, és hogyan mozog?

A nemlét és a lét közötti változásfilozófia lett a Kelet kozmikus elve, a csak a létet elismerő létfilozófia a Nyugaté.

1. rész, 2. fejezet · A tao (道) és Isten (神): honnan ered a természet és a világegyetem, és hogyan mozog?

Évezredeken át mindkettővel a jövőt mérlegelték a döntő pillanatokban. A Ji king változásfilozófiája azonban a taoizmus és a konfucianizmus révén ma is él a keleti gondolkodásban.

1. rész, 2. fejezet · A tao (道) és Isten (神): honnan ered a természet és a világegyetem, és hogyan mozog?

A meg nem nyilvánuló tao az abszolút létezőt tagadással fejezi ki, a megnyilvánuló Isten emberhez hasonló alakban mutatkozik meg.

1. rész, 3. fejezet · Hogyan bánik a tao (道) és Isten (神) az emberrel?

Az emberi cselekvés forrása. A nem-cselekvés a Tao Te Kingben a tao cselekvésének forrásaként, a szándékos cselekvés a kinyilatkoztatott vallásban Isten vallási törvényeként jelenik meg.

1. rész, 3. fejezet · Hogyan bánik a tao (道) és Isten (神) az emberrel?

A nem-cselekvést becsülő Keleten az etika, a szándékos cselekvést becsülő Nyugaton a jog uralma áll az első helyen.

1. rész, 3. fejezet · Hogyan bánik a tao (道) és Isten (神) az emberrel?

Az emberi cselekvés mércéje. A jin-jang gondolkodás a változásfilozófiát követi, a jó-gonosz gondolkodás a létfilozófiából indul ki.

1. rész, 3. fejezet · Hogyan bánik a tao (道) és Isten (神) az emberrel?

A versengésben a Nyugat a támadást és a győzelmet tűzi ki célul, a Kelet a si kiterjesztésére összpontosít. A go viszonylagos győzelemre törekszik.

1. rész, 3. fejezet · Hogyan bánik a tao (道) és Isten (神) az emberrel?

A taoizmus, a konfucianizmus és a buddhizmus egyaránt szemben áll a törzsiességgel, és a kapcsolatelvűséget vallja. A kapcsolatelvűség nem mond le az egyén önállóságáról.

1. rész, 4. fejezet · A tao (道) és Isten (神), a keleti és a nyugati civilizáció tengelyei

A komplementaritás, amely a modern fizikában a szembenállás helyébe lépett, a tudományban már meggyökeresedett, a humán gondolkodásba azonban még csak lassan szivárog be.

1. rész, 4. fejezet · A tao (道) és Isten (神), a keleti és a nyugati civilizáció tengelyei

A tao és Isten párbeszéde a 17–18. században. A felvilágosodás nyugati gondolkodói ugyanoda jutottak el, ahol a Kelet természetfilozófiája állt.

1. rész, 4. fejezet · A tao (道) és Isten (神), a keleti és a nyugati civilizáció tengelyei

Az a kérdés, hogy fontosabb-e az elme az ösztönnél, az elme és a test egységét valló keleti emberi természet-tanban fel sem merülhet.

2. rész, 2. fejezet · Fontosabb-e az elme (精神) az ösztönnél (本能)?

A nyugati társadalmiszerződés-elmélet az Isten és ember közötti szövetség tanából született, amely több mint ezer évig uralta a Nyugatot. Ennek helyére a Kelet a jellem művelésének tanát állítja.

2. rész, 3. fejezet · Kelet és Nyugat emberi természet-tana: változik-e az emberi természet, vagy rögzített?

A nyugati emberi természet-tan szerint az emberi természet nem változik; a keleti emberi természet-tan a veleszületett természeten belül változó emberi jellemet látja.

2. rész, 3. fejezet · Kelet és Nyugat emberi természet-tana: változik-e az emberi természet, vagy rögzített?

A szerző hasonlata. Ha Locke tiszta lap tanához hasonlóan fényforrásnak tekintjük az elmét, abba a tévedésbe eshetünk, hogy az elme megszabadul az ösztöntől.

2. rész, 3. fejezet · Kelet és Nyugat emberi természet-tana: változik-e az emberi természet, vagy rögzített?

Az ember a „sorson belüli szabadság” feltételével születik. Ha a természet és a nevelés viszonyát keleti módon értjük, eltűnik a determinizmus és a szabad akarat problémája.

2. rész, 3. fejezet · Kelet és Nyugat emberi természet-tana: változik-e az emberi természet, vagy rögzített?

A Nyugat látomása nagy és fenséges, de alapvető gondja, hogy nincs valóságérzéke. A Kelet nem látomást, hanem a kapcsolatok összhangját keresi.

2. rész, 3. fejezet · Kelet és Nyugat emberi természet-tana: változik-e az emberi természet, vagy rögzített?

Az emberi természet célja. A kapcsolatelvűség az élet értelmét, az individualizmus a boldogságot keresi.

2. rész, 3. fejezet · Kelet és Nyugat emberi természet-tana: változik-e az emberi természet, vagy rögzített?

Konfuciusz zsenje semmiben sem különbözik Jézus felebaráti szeretetétől. Minden tanon túlemelkedő etika, és válasz arra a kérdésre: „Hogyan lehet jó az ember Isten nélkül?”

2. rész, 4. fejezet · Hogyan lehet jó az ember Isten nélkül?

Ugyanaz az erkölcs, másutt keresett alappal. A nyugati naturalisták is kezdik megérteni, hogy az erkölcs nem Isten parancsa, hanem a természet tanácsa.

2. rész, 4. fejezet · Hogyan lehet jó az ember Isten nélkül?

Mi az önzetlenség? A Kelet az önzetlenségben felvilágosult önérdeket (enlightened self-interest) lát.

2. rész, 4. fejezet · Hogyan lehet jó az ember Isten nélkül?

A Kelet csaknem kétezer évvel a Nyugat előtt hozott létre nemzetállamot, a nemzetállamban pedig szükségképpen kialakul a min-pen politikai gazdaságtana.

3. rész, 2. fejezet · A nemzetállam megjelenése Keleten és Nyugaton, és a politikai gazdaságtan születése

A francia fiziokraták a taoista nem-cselekvés eszméjét átültetve terjesztették el Nyugaton a laissez-faire-t.

3. rész, 2. fejezet · A nemzetállam megjelenése Keleten és Nyugaton, és a politikai gazdaságtan születése

A politikai gazdaságtan filozófiájában az önzés éppen az ember markoló keze lesz. A Kelet politikai gazdaságtana azt kérdezi, hogyan kell ezt a kezet kezelni.

3. rész, 3. fejezet · Kelet és Nyugat politikai gazdaságtani szakadéka: a magánérdek és a közérdek ütközése, illetve összetartása

A Nyugat újkori gazdasági gondolkodóival szemben, akik szerint a magánérdek és a közérdek magától összetart, a Kelet úgy látta, hogy a kettő ütközik.

3. rész, 3. fejezet · Kelet és Nyugat politikai gazdaságtani szakadéka: a magánérdek és a közérdek ütközése, illetve összetartása

Az ipari forradalmon és az MI-forradalmon egyaránt átívelő jelenség a termelékenység növekedésével járó polarizáció. Vele szemben áll a Kelet su-csije, amely a magánérdek és a közérdek ütközésének tanára épül.

3. rész, 4. fejezet · Merre sodor minket az MI-forradalom? Polarizáció vagy su-csi (術治)